Magyar Gyógytornászok Társasága Reumatológiai Munkacsoportja

Közel 60-an vettek részt azon a reumatológiai továbbképzésen, melyet a Magyar Gyógytornászok Társasága Reumatológiai Munkacsoportja és a Magyar Reumatológia Haladásáért Alapítvány Mozgásszervi Önképzőköre rendezett november 30-án délután az Alapítvány földszinti termében. Főleg gyógytornászok jöttek, de Dr Zahumenszky Zille főorvos asszony, a MRA Kuratóriumának alelnöke is megtisztelt minket jelenlétével.

A megnyitón Rázsó Katalin, a MGYT Reumatológiai Munkacsoportja vezetője beszámolt arról, hogy a munkacsoport legaktívabb tagjai (10-15 fő) eddig milyen reumatológiai betegségek fizioterápiás protokollját készítették el, melyek olvashatóak a Társaság honlapján is www.gyogytornaszok.hu , a szakmai szabályok menűpont alatt. További protokollok készítésén dolgoznak. Jelenleg a különböző reumatológiai vizsgálati lapokat próbálják ki a gyakorlatban, mielőtt közreadnák őket. Időnként találkoznak is, de főképpen e-mailen keresztül tartják a kapcsolatot. Megköszönte a protokollok kidolgozásában részt vett kollégák munkáját.

A program hat előadásból állt. Az előadók az ország különböző régióit képviselték: Budapest, Szeged, Győr, Pécs, Nyíregyháza. Ez is a munkacsoport tagjainak jó egymás közötti kommunikációját jelzi. A részvevők főleg budapestiek voltak, de jöttek vidékről is, többek között Szombathelyről, Ajkáról, Gyuláról és Kiskunhalasról.

Az alábbiakban a programot és az előadások kivonatait olvashatjuk

A Magyar Gyógytornászok Társasága

Reumatológiai Munkacsoportja és

A Magyar Reumatológia Haladásáért Alapítvány

Mozgásszervi Önképzőköre

KÖZÖS SZAKMAI NAPJA

Időpontja:

2007 NOVEMBER 30-ÁN, PÉNTEKEN 14 ÓRAI KEZDETTEL

Helyszíne:

1023 BUDAPEST, ÜRÖMI UTCA 56.

(A Magyar Reumatológia Haladásáért Alapítvány épületében)

Program:

14.00-14.05: Megnyitó

14.05-04.15: A láb elváltozásai rheumatoid arthritisben.

(Korda Judit*, Bálint Géza* Gaál János** Ormos Gábor*

*ORFI, Bp, ** Bács-kiskun Megyei Önk. Kórháza , Kecskemét)

14.15-14.25: A rheumatoid arthritises láb konzervatív kezelésének hatékonyságvizsgálata

(Monek Bernadett, Szíver Edit, Erdélyi Endre.

SZTE ETK Fizioterápiai Tanszék)
14.25-14.35: Megbeszélés

14.35-14.45: A szisztémás sclerosis és gyógytorna kezelése.

(Kisné Bálint Zsófia, PTE ÁOK Reumatológiai Tanszék, Pécs)

14.45-14.50: Megbeszélés

14.50-15.00: Pilates módszer (Tóthné Péntek Ágnes Gizella, PAMOK, Győr)

15.00-15.05: Megbeszéelés

15.05-15.15: Esetismertetés: 30 év a betegségemmel (Bákányné Zsoldos Aranka,
Jeneiné Bagoly Tünde, Jósa András Megyei Kórház, Nyíregyháza)

15.15-15.20: Megbeszélés

15.20-15.30: Vállkontraktúrás betegek kezelése gyógytornász által végzett

aktív módszerekkel, gyógymasszőr által végzett passzív kimozgatás nélkül.

(Mészáros Lászlóné, Magyar Reumatológia Haladásáért Alapítvány, Bp)

15.30-15.35: Megbeszélés

A láb elváltozásai rheumatoid arthritisben

Korda Judit*, Bálint Géza*, Gaál János**, Ormos Gábor*
*ORFI, Bp, **Bács-Kiskun Megyei Önk. Kórháza, Kecskemét

Rheumatoid arthritisben a láb érintettsége ritkábban a betegség korai, kb. 10 %-ban első tünete, azonban később, a betegség lefolyása során már 90 %-ban jelentkezik. A lábelváltozások a klinikai vizsgálatok során gyakran háttérben maradnak, bár a járóképesség alapvető az önellátás szempontjából. Fontos a betegség kezdetén megjelenő statikai zavarok, különösen a pes calcaneovalgus korai felismerése és kezelése, mivel ezen elváltozás progressziója várható. Törekednünk kell a funkciócsökkenést okozó patomechanizmus pontos felderítésére, amelyben a fizikális és képalkotó vizsgálatok dominálnak.

A reumatológiai/rehabilitációs, az ortopéd szempontú gyógykezelések egymást kiegészítő alkalmazása optimális.

A rheumatoid arthritises láb konzervatív kezelésének hatékonyságvizsgálata

Monek Bernadett, Szíver Edit, Erdélyi Endre

Szegedi TudományegyetemETSZK Fizioterápiás Tanszék

A rheumatoid arthritis az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, prevalenciáját ma 1%-ra becsülik, így Magyarországon mintegy 100.000 beteggel kell számolni.

A rheumatoid arthritis klinikai képéhez hozzátartozik a láb érintettsége is, amelyet a láb ízületeinek progrediáló, destruktív gyulladása és az extraarticularis képletek károsodása jellemez. A fájdalom, a kialakuló deformitások, a következményes működési károsodás, az esztétikai probléma mellett, nagymértékben befolyásolják a betegek életét, mindennapi aktivitását.

A rheumatoid arthritises betegek mintegy 10-15%-ánál a betegség első tünete a lábon jelentkezik, további 15-20%-ában pedig a kórfolyamat már a betegség kezdetekor a lábat, és valamely más testtájat vagy ízületet érinti. Az évek óta fennálló betegségben a láb érintettsége mintegy 80-90%-os.

A láb ilyen nagyarányú érintettsége ellenére, a konzervatív kezelés elsősorban a kézre és a felső végtagra irányul. A lábbal és az alsó végtaggal való „törődés” háttérbe szorul, bár a mindennapi aktivitáshoz elengedhetetlen az alsó végtagok kielégítően jó funkciója.

Rheumatoid arthritisben a talp és a talaj közötti nyomás eloszlása, illetve a lépés dinamikája megváltozik, mely tényezők objektivizálására régebben nem volt lehetőség.

A dinamikus pedobarographia a talaj és a talp közötti nyomásviszony-változások dinamikájának objektív nyomonkövetését teszi lehetővé. A láb és a talaj közötti dinamikus erőhatások elemzésekor lehetőség adódik az erőhatások helyének és nagyságának megállapítása mellett, az erőhatások időtartamának analízisére, és ezzel a lépésdinamika teljesebb körű megítélésére is.

A pedobarographiás vizsgálatnak, a terhelési viszonyok feltérképezésén túl, gyakorlati alkalmazhatósága van:

· a műtéti vagy konzervatív kezelés eredményességének értékelése,

· a betegség progressziójának nyomonkövetése,

· ortetikai segédeszközök tervezése és eredményességének megállapítása,

· segít a láb funkciójának megismerésében, és a járást befolyásoló különböző tényezők hatásának felderítésében,

· a fiziológiás terhelés megismerése után lehetőség adódik a különböző betegségekben, állapotokban bekövetkező változások feltérképezésére (pl. diabates mellitus, rheumatoid arthritis, terhesség, obesitas stb.).

A szakirodalomban nem találtunk arra vonatkozó vizsgálatokat, hogy a rheumatoid arthritises láb mozgásterápiájának, konzervatív kezelésének eredményességét ilyen módszerrel vizsgálták volna.

Célunk volt vizsgálni a rheumatoid arthritises betegek kizárólagosan konzervatív kezelésének hatékonyságát fizikálisan, az objektív eredményt nyújtó pedobarographiás módszerrel, valamint a betegek szubjektív megítélése alapján. Szerettük volna megfigyelni, hogy van-e összefüggés a különböző módszerek által kapott eredmények között.

A szisztémás sclerosis és gyógytorna kezelése

Kisné Bálint Zsófia gyógytornász, PTE ÁOK Reumatológiai Tanszék, Pécs

A scleroderma kórkép ismertetése, kezdetben kitérve a betegség meghatározására, illetve a betegség alapvető formáinak ismertetésére.

Epidemiológiai jellemzők és ezek jelentőségének figyelembe vétele a prevencióban.
A betegség szervi manifesztációinak ismertetése, kiemelve a bőr- és mozgásszervi tüneteket.

A mozgásszervi tünetek képi demonstrációja és ezek gyógytorna kezelésének hangsúlyozása preventív és terápiás céllal.

A tünetekkel kapcsolatos szakirodalmi tanulmányok említése.

A komplex betegvizsgálat összetevői.
Gyógytorna ismertetése a betegség aktivitása alapján.
Gyógyászati segédszközök javaslása, jelentőségük hangsúlyozása.

Pilates módszer

Tóthné Péntek Ágnes gyógytornász, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr

A Pilates mozgásrendszer nevét kidolgozójáról, Joseph Hubertus Pilatesről kapta. Ezt a rendszert megismerve óhatatlanul asszociál az ember Madzsar Alizra, valamint az esztétikus testképzésre.

Ahhoz, hogy a gyógytornász hiteles legyen a betegek szemében, helyes testhasználat, tökéletes testtudat, valamint gazdag gyakorlatanyag birtokában kell lennie. Ezekben a módszerekben ezt mind megtalálhatjuk.

A Pilates mozgásforma öt évvel ezelőtt érkezett Magyarországra, elsősorban fitnesztermekben, mozgásstúdiókban hódít, holott ennél méltóbb helyet is érdemelne.

Többféle iskola, irányzat látott már napvilágot, melyek közül a STOTT PILATES a legprecízebb, legkorrektebb rendszer.

A STOTT PILATES oktató, amikor első alkalommal találkozik a klienssel, akkor egy testtartás analízist kell felvenni. Ez olyan, mint nálunk gyógytornászoknál a betegvizsgálat során a megtekintés. Abszolút precíz vizsgálati lapot kell kitölteni az illetőről. Ez alapján kell felépíteni a kliens mozgásprogramját, ugyanis minden gyakorlatnak korrekt anatómiai és biomechanikai magyarázata van.

Ebből is látható, hogy itt személyi órákról van szó. Amíg a kliens a módszer alapelveit, a gyakorlatok kivitelezésének pontos technikáját nem sajátította el az egyéni órák alkalmával, addig csoportos órán való részvétel szóba sem jöhet.

Az oktató verbalis és tactilis segítségével lesz képes a gyakorlatozó a feladat precíz végrehajtására, hogy csak az az izom dolgozzon, ami a mozdulat biztonságos és hatékony kivitelezéséhez szükségeltetik.

Pilates különféle gépeket fejlesztett ki és alkalmazott a hatékonyabb izomerősítés, koordináció fejlesztés érdekében. Az általa felépített mozgásrendszer használható a preventio, a curatio és a rehabilitációban éppúgy, mint a sportolóknál komoly kihívásként.

Ebben a mozgásrendszerben több mint 800 intelligens gyakorlatot találunk.

30 év a betegségemmel

Jeneiné Bagoly Tünde, Bákányné Zsoldos Aranka

Jósa András Kórház Nyíregyháza

Fizikoterápiás Ambulancia Reumatológia

Előadásunkban egy 32 éve rheumatoid arthritisben szenvedő beteg kezelését ismertetjük,

kitérve a gyógyszeres, fizikoterápiás kezelésekre, műtéti beavatkozásokra, a mozgásterápia jelentőségére, valamint a gyógytornász szerepére.

Vállkontraktúrás betegek kezelése gyógytornász által végzett aktív módszerekkel, gyógymasszőr által végzett passzív kimozgatás nélkül.

Mészáros Lászlóné,

Magyar Reumatológia Haladásáért Alapítvány, Budapest

Az előadásában szerző több beteg fényképeken bemutatott gyógyulási folyamatán keresztül ismerteti mozgásterjedelem helyreállítása általa alkalmazott módszerének előnyeit az izületi mozgásbeszűkülések - konkrétan a vállizület kezelésénél.
A passzív kimozgatás pillanatnyilag – fájdalmassága ellenére – elér bizonyos mozgásterjedelem növekedést, de a betegek visszajelzései szerint utána a fájdalom növekedése és a mozgásterjedelem beszűkülése következik be. Ugyanilyen negatív hatása van a mozgás erőltetésének a beteg túlzott ambiciója által.

Tartós javulást csak a fájdalmatlan és aktív izomműködés biztosítása eredményezhet.
A fájdalmatlan és koordinált izomműködés biztosításához a gyógytornász eszköztárából vett könnyítő módszereket használhatunk.

Ezek közül a fájdalmatlan, mozgásterjedelmet növelő és alkalmazott módszerek közül láthatunk néhányat az előadás során, melyet a szerző „RATT módszer”-nek nevezett el, a R-észfunkciók
A-dekvat T-erhelésű T-réningje kezdőbetűiből.